Minap olvastam ki a Drakulát, és felmerült az a kérdés (nem bennem, hanem apuban), hogy mikor játszódik. Az az érdekes, hogy ez egy olyan naplóregény, ami híján van mindenféle évszámnak, ellenben a korszak annyira jellegzetes, hogy egész könnyű belőni. Már van Bécs-Budapest vasútjárat, sőt a legtöbb utazás vonaton történik, de még Nagy-Magyarország van.
Azonban a legpontosabb adatot az szolgáltatta, hogy Van Helsing professzor "buda-pesth-i" professzorbarátjának írt egy levelet, akit úgy hívnak, hogy Arminus Vampiry. Hamar rájöttem, hogy ez Vámbéry Ármin akar lenni, ami megkönnyíti az időzítést, lévén miután keletről hazajött, csak pár évig időzött hazánkban, elköltözött Londonba.
De most, hogy ezt a bejegyzést írtam, és meg akartam találni a pontos leírását a névnek, belebotlottam a kereshető Drakulába. Viszont hiába kerestem, nem találtam Arminust. A papíros könyvet pörgetve végre megtaláltam, és megnéztem az e-könyben is. Hát, ott csak annyi áll, hogy Arminius. Egyik előfordulásánál sem szerepel másik név, és a keresztnévben is ott egy plusz i.
Elkezdtem agyalni, mert elég ratyi kiadás van meg, de gondoltam, maga a szöveg az legfeljebb lopott, de nem hamisított, mint annó a Thrawn trilógia hamis 2. része. (A "Steven King" aláírású előszó, amiben Frankensteint Francensteinnek írják, feltehetőleg hamis, vagy ember ilyen rossz szerkesztési munkát nem végzett. Elvégre, ha az eredeti szövegben "ph" szerepel, hogy változott át az v-re?) Elkezdtem összehasonlítani félelmemben a szöveget, és elképesztő, micsoda különbségeket fedeztem fel, ugyanakkor sok ponton meg pontos a fordítás, vagyis nem légből kapott, ez tényleg az, de valaki átköltötte.
Néhol hiányzik a dátum, néhol az hiányzik, hogy a feljegyzés éppenséggel fonográf-feljegyzés stb. Mi a csuda lehet ez? Kínomban rákerestem a fordító nevére, Bartos Tiborra. Ez volt az első találat, ami eléggé felborzolta a kedélyállapotomat. Rögtön utána ez a találat következik, ami mindent megmagyaráz.
Így bízzak meg a fordítókban. A Dűnét elcseszte a kiadó/szerkesztő/nemtomkiírjaalábjegyzeteket, A Gyűrűk Urát Göncz Árpád bácsi igénytelenül fordította, Bartos Tibor meg nemes egyszerűséggel átbaszott a palánkon. Szép kis szakmába csöppentem.
Megláttam a könyvesboltban (külön képregénysarok volt a bejáratnál!!!), levettem a polcról, kifizettem, hazahoztam, elolvastam.
Először is kicsit vegyes érzésekkel olvastam ezt a képregényt, lévén korábban sikeresen eltaknyoltam minden létező képregénykészítési próbálkozásommal, de nagyon örültem, hogy egy állítólag jó, ugyanakkor kommersz képregény bejött hozzánk, méghozzá szinvonalas nyomdai minőségben. A fordítókra sem lehet panasz: Rorimack és Blueberry követték el. Előbbiről azt tudom fordításügyileg, hogy igen háklis arra, hogy minden passzentos legyen, Blueberry pedig a szögletes írásai ellenére eddig nem okozott csalódást fordítás terén (én speciel lehidaltam, amikor az első Hihetetlen Pókemberben azt olvastam, hogy "kisköcsög", ha nem csal az emlékezetem - pont a megfelelő helyen, pont a megfelelő időben elejtve).
Annyit tudtam alapból a sztoriról, hogy minden létező DC figura szerepel benne, cserébe viszont irtó izgalmas, és nem lehet tudni, hogy ki áll a háttérben. Nos, a sztori valóban érdekes, mondjuk elég egyértelműen mutatnak egy illetőre a nyilak, hogy ő lehet a főgonosz, de ha ennyire sötétben tapogatóznak a vérprofi DC-mániákusok, akkor nyilván nem ő az, amivel rögtön le is lőttem valszeg az egész 1. HUSH sorozat poénját. (Ha jól sejtem, több is lesz/van.) Most itt lelkendezhetnék Jeff Loeb ötletességéről, meg Jim Lee realisztikus rajzairól, csakhogy faszom tudja, hogy kik ezek, életemben először van tőlük valami a kezemben, persze mindenki más agyon emlegeti őket.
A képek realisztikusak, néha túlságosan is: a túl sok vonaltól nem lehet kivenni, hogy mi a fasz van most. Az szerintem zseniális ötlet, hogy Batman huszonsokadik századi technológiával van felfegyverkezve: pl. hogy a maszkjában aranyos kis vizor van, ami azonosítja a célpontokat, és infralátásra is lehet vele kapcsolni. Ugyanakkor már megint nem mindenható a Batman, megint elagyabugyálják, úgyhogy mindkét irányba jó nagyot tolt ki ez a sokat dícsért Jeph Loeb. (Ő az író ugye, és nem a grafikus?) És tényleg nagyon rejtélyes a sztori, és tényleg meg van indokolva és fel van vezetve minden egyes DC karakter szerepeltetése, szóval ez nem valami All Star bunyó, ahol mindenki mindenki ellen csak azért, hogy a nevek miatt vegyék. De ezen kívül semmi. Ennyire jót én csuklóból írok, na nem a magam fényezésére mondom, hanem azért, mert hogy szerintem amúgy ez lenne az elvárható egy olyan országban, ahol százmillió képregény jelenik meg havonta, amiből az egyik ötvenmillió DC, a másik ötvenmillió pedig X-men.
Ami miatt írok. Hogy a szerintem amúgy remek fordítók valami brutális ingénytelenséget adtak ki a kezük közül. Mondok néhány példát: Killer Krok és Batman bunyóznak, és miközben Killer Krok behúz egyet Batmannek, egy aprócska buborékba a következő dumát nyomja le: "Szükségem van erre a pénzre." Ennél biztosan nem lehet ezt rövidebben megfogalmazni? Hm. Hát, ötleteket a kommentbe kérem, hogyha valaki tud esetleg egy-két karakterrel rövidebbet, bár tudom, hogy ez a szöveg megerőszakolása lenne. (Mondjuk azok után nem csodálkozom semmin sem, hogy a magyar Ghost in the Shell kópián hét méteres betűkkel villog a felirat három sorban, amiről nem tehet Varró Attila, de arról igen, hogy annyira belebuzult az eredeti szövegbe, hogy gyakorlatilag tükörfodítást csinált. Mindenhol. Ott is, ahol nem kell.) No, meg persze tudom, hogy vannak konvenciók, hogy melyik hőst minek kell fordítani, azt is elviselem, hogy a Batman nem lett Denevérember, de tényleg kell egy olyan hősnő, akit úgy hívnak, hogy "Vadásznő"??? Tudom, a Huntress az tényleg ezt jelenti, de az angol szóban van valami erő és misztikum, ami valahogy kihalt a magyar változatból. Egyszer kellene meghallgatni csak a Spawn alapján készült Iced Earth albumról, a Dark Sagáról a "The Huntress"-t, ami mellesleg Angeláról szól, és akkor mindent értene az ember. Meg úgy egyébként is.
Az ilyesmiket leszámítva nem volt valami rémes, csak azt sajnálom, hogy Korcsmárosék nem vették a fáradtságot, időt és energiát (magyarul: PÉNZT, PÉNZT és PÉNZT), hogy a hangeffektekből és/vagy Batman vizorjának felirataiból valamit lefordítsanak. Kicsit furán néz ki, akárhogy is nézem, hogy az automata mordály azt mondja, hogy "BUDDA, BUDDA, BUDDA".
Ja, és miért nem a Vertigót vettem meg? Mert azok a suttyúk képesek voltak a kellős közepéről kezdeni a Preacher sztorit. Ha a klasszikus Star Wars filmeket nézzük, akkor az első sztori kábé a Halálcsillag feletti harccal kezdődik. Persze, mindenki az első igazán látványos akciót szeretné látni, de felvezetés nélkül olyan erőtlen lenne, mint az a "hegyes csípős paprika", ami most is ott zöldellik lent a konyhában, és két pofára habzsolom, hogy valami íze is legyen.